Bezár

Hírarchívum

weboldal_nyito_paradicsom_kutatok

Kutatók Éjszakája: A paradicsom világhódító története

Kutatók Éjszakája: A paradicsom világhódító története

2020. december 04.
2 perc

Több ismeretterjesztő programmal is készült az idei Kutatók Éjszakájára az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Növénybiológiai Tanszéke. Dr. Szepesi Ágnes, egyetemi adjunktus a paradicsom történetét mutatta be az érdeklődőknek. Az előadás online volt megtekinthető a Zoom-on.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A paradicsomról általában mindenkinek egy piros, kerek zöldség jut eszébe, de ennél jóval több fajtája létezik. Az előadás olyan kérdésekre adott választ, mint például: hány fajtája létezik vagy honnan származik? A paradicsom nagy népszerűségnek örvend, világszinten a hetedik helyet foglalja el a növények között. – Évente összességében 148 millió tonna paradicsom terem, jelentős szerepet tölt be a termesztésben Ázsia – tudtuk meg Dr. Szepesi Ágnes előadásán.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete1


Az ősi paradicsom Közép- és Dél-Amerikából származik, Ecuador, Peru, és Mexikó régióiból. A növény rendkívül jól ellenáll a szélsőséges időjárási körülményeknek. Sziklás, száraz helyen volt megtalálható, termése a mai paradicsomhoz képest jóval kisebb volt. A paradicsom Európában azután terjedt el, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát. Európában először csak dísznövényként tartottak paradicsomot, mert mérgezőnek gondolták a hasonló rokonnövények miatt. Körülbelül 100 év után jöttek rá, hogy a termése fogyasztható. A házasítás során alakult ki a paradicsom modern, jelenleg is ismert kinézete. Európában már ekkor is a kerek, piros változatot részesítették előnyben. – Később biotechnikai módosításokkal újabb vonalak jelentek meg, a terméksokféleség megemelkedett, új fajták jelentek meg a piacon – mondta el az előadó.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete4


A háziasítás során azokat a géneket módosították, amelyek az ősi fajtákra voltak jellemzők. Szükség van a különböző paradicsomfajtákra, hiszen mindegyik más-más tulajdonságot hordoz. A sárga színű paradicsom íze savanykásabb mint a pirosé, a fekete meg lila színűre pedig nagyobb ellenállóság jellemző. – A genetikai kutatások napjainkban is tovább folynak, ezek a világ minden tájáról egyesítik a paradicsom kutatókat – tette hozzá az érdeklődőknek Dr. Szepesi Ágnes. Az ipari felhasználásban azonban továbbra is a piros, kerek paradicsom az elsődleges.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete2


Az előadáson megtudtuk, hogy több károkozó is veszélyezteti a paradicsom termesztését. Az EU-ban elterjedőben van a paradicsom barna termésráncosodás vírus, ezért csak növényi útlevéllel lehet behozni vetőmagokat. A paradicsom másik nagy ellensége a sokak által bizonyára ismert zöld vándorpoloska, ami a klímaváltozással terjedt el, de nem nagyon van még ellene hatásos módszer.

A paradicsom hazai tájfajtái az adott tájegység klimatikus és egyéb adottságaihoz alkalmazkodtak. A legismertebb hazai tájfajták: Tolna, Gyöngyös, Cegléd, Máriapócs, Pécs gyöngye, Keszthelyi bőtermő és a Gegesi rongyos paradicsom. Dr. Szepesi Ágnes elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemen is zajlanak paradicsommal kapcsolatos kutatások, az egyetem üvegházában különféle fajtákkal végeznek kísérleteket.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Grafika - Gór-Nagy Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

    Kapcsolódó hírek